Ma reggel mesélte a párom, hogy tegnap hallott egy történetet egy ismerősétől, aki gyerekkorában annyira utálta, hogy meghatározott időben asztalhoz kellett ülni és a szülei nem vették figyelembe ha ő éppen valamit csinált, esetleg olyat ami számára nagyon fontos volt. Így gyakran fordult elő, hogy valamilyen alkotó tevékenységet szakítattak félbe vele, amit aztán már nem volt kedve folytatni.
Elgondolkoztam ezen, mert én is elvárom a gyerekeimtől, hogy ha az asztalhoz ülünk ők is ott legyenek és együtt együnk. És tényleg nem nagyon érdekel, hogy éppen mit csinálnak. Lehet, hogy én is így töröm le a kreativitásukat?
Azt vettem észre Iringón, hogy sokszor nagy kedvvel kezd bele valamibe, de ha nem lelkesítem, segítem vagy éppen valamilyen kényszer miatt abba kell hagynia akkor a lelkesedése hamar elvész.
Hogyan békíthetjük ki a gyerekek kötöttségek alóli kibújásának vágyát az általunk felállított szabályokal?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
hűű, ezen én is annyit gondolkodom.. Szerintem az az egyik legésszerűbb dolog, ha mi vagyunk rugalmasak- de ez sajnos nem mindig egyszerű-sem gyakorlatilag, sem lelkileg. Például az asztalhoz ülést lehet valahogyan úgy komponálni, hogy előre szól az ember, hogy nemsokára ebéd, hogy be lehessen fejezni az alkotást - vagy egy olyan stádiumban abbahagyni, amikor nem vész el az alkotó gondolat.
Szerintem van sok olyan gyerek, aki mellett "ott kell ülni", bátorítani, lelkesíteni, dicsérni- előbb-utóbb meglesz a kitartás mankó nélkül is!
Persze valahogy én is így gondolom, csak a gyakorlatban nem mindig sikerül megvalósítani.
Gyerekkorukban elvárjuk tőlük, hogy hozzánk igazodjanak, felnőttként pedig azzal biztatjuk, hogy vetkőzd le a kötöttségeket hogy szabadon alkothass. Mekkora ellentmondás.
Igen, ez így van..
Ugyanakkor igyekszünk arra is törekedni, hogy azért annyira ne igazodjanak hozzánk, azaz legyen szabadság is..nehéz, mert a középút mindig borotvaél, könnyen lehet ide-oda billenni..
És fene tudja, szerintem kell is..
Pedagógiai hibák nélkül nem lenne nevelés/nevelődés.
(persze, lehet, hogy ez csak szánalmas ideológiagyártás a részemről:)))
Megjegyzés küldése