a kicsit hosszúra nyúlt

(de annál tartalmasabb) nyári szünet után, újra itt. Volt benne házépítés (nem, még nincs kész - annak akivel nem találkoztam mostanában, tehát nem költözünk, MÉG!, de tervezzük, nem tudjuk mikor,de erősen vizualizáljuk magunkat az új otthonunkban.) Kicsit olyan ez mint a várandósság utolsó hetei, mikor minden nap van legalább egyvalaki, aki megkérdezi, hogy " még mindig nem született meg?"  Viszont a házépítésnél sajnos nincs meg a természet azon törvényszerűsége, miszerint a gyermeknek egyszer mindenképp ki kell bújni a pocakból, a ház viszont csak akkor tud felépülni ha időt, energiát és pénzt fektetünk bele.
Node, soyons positives, hagyatkozzunk az égiekre..........
Volt még  a nyárban sok-sok munka (erről inkább nem írnék) nagyon meleg, és kevés eső. Volt Tisza, jó szerémségi borok, bográcsosok, jóbarátok és reggelire friss, meleg burek. Volt olyan is ami nem volt, de az majd lesz máskor.

Az iskola elkezdődött, volt oviváltás, mert waldorf ovi híjján, még mindig keresem a legjobb megoldást, bár egyik sem tűnik annak.A nyáron Livi ajánlásával elolvastam Pécsi Rita könyveit, amik számtalan megválaszolatlan kérdésemre adtak választ.Még emésztem, és megpróbálom minél jobban alkalmazni a gyakorlatban, szeretnék a tapasztalatokról beszámolni itt, egy kicsit később. Hiszem azt, hogy a gyermek érzelmi nevelése a családban dől el, és ezt a lehetőséget próbálom minél inkább kiaknázni, hiszen az iskolára-ovira nemigen számíthatok.