2011. október 28., péntek

idő

kellett ahhoz, hogy hazaérkezzem a napsütötte Itáliából.

A 2000 km-es úton Wass Albert funtineli boszorkányát hallgattuk hangoskönyvben. A leírt és a látott táj ellentéte különös módon csak még jobban kiemelte mindkettő szépségét.



href="http://3.bp.blogspot.com/-vRHHSYkGelQ/TqpjsnaEECI/AAAAAAAAARM/JjHAnf4-HAnf4-

iw8/s1600/P1000597.JPG" imageanchor="1" style="margin-left:1em; margin-right:1em">

1 megjegyzés:

L. M. Zsuzsi írta...

ó, el is hiszem... a lélek mindig később érkezik meg... vagy előbb... ahogy kedve tartja (dehát mégiscsak szabad).
a kép a kommunista pártházról a szépen gondozott Jézussal egészen zseniális :-DDD El fogom menteni a gépemre, iszonyúan tetszik. Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal :-) én a Carrarai márványbánya pocukorszerű tömbjein fotóztam tíz éve a komcsi plakátokat, az is mókás volt, de ez! --- a tenger meg, jaj...