Tegnap

színházban jártunk. A Peter és Jerry eddig három előadást látott darabját néztük Egerben.
A darab első része egy középosztálybeli, középkorú new york-i házaspár a mindennapok monotóniából való kitörésére tett kísérlet, míg a második részben az első jelentben megismert családapa találkozását láthatjuk egy magányos, emberi kapcsolatokat kereső figurával.
A színészek kifinomult alakítása magával ragad, beszippant, így szinte elillan az 1 óra 40 perces játékidő. Az időben és térben bárhol helyt álló darab mélyre nyúló analízissel boncolgatja a párkapcsolatok elszürkülését, de a darabban erre adott válaszok számomra mégsem kielégítőek. Ami persze leginkább a szerzőnek róható fel aki az egyhangúságból való kitörés lehetőségét kizárólag az ember elállatiasodásában látja.
A második rész szerencsétlen alakja,még egy kutyával sem képes semmiféle kapcsolat kialakítására egy végső kétségbeesett kísérletet tesz arra, hogy elfogadtassa, megértesse magát valakivel és eme találkozás által feloldozást kapjon.
A kifinomult, érzékletes színészi játék, a minimalista de mégis kifejező díszlet teszi még élvezetesebbé, elgondolkoztatóvá a darabot.
Menjetek el, az évad végéig többször játsszák a Tháliában.