2010. február 1., hétfő
Hétköznapi mennyország
Régóta tartogattam már ezt a filmet, ma este sor került rá. Katartikus élmény volt. Esztétikailag lenyűgöző a búzaszálra tűzött kottalaptól kezdve, a mindent ellepő havon keresztül, a folyó sodrásáig. Témáját tekintve pedig anélkül mutatja meg a zene és a szeretet összefonódását, hogy az egy pillanatra is a giccsbe hajlana. Csodálatos művészetterápiának lehetünk tanúi, annak ahogyan a zene a lelkekig hatol.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
jajj, de megkívántam ezt a filmet! létezik ez magyarul is? no majd mindjárt megnézem a neten. Én a Lopakodó lelkekkel voltam így, hogy évek óta meg akartam nézni, és meg is szereztem egy ideje, de végre sikerült - hát nem csalatkoztam, megérte vágyakozni rá.
Nekem eredetiben van meg de felirattal. Esteleg egy közös filmnézést lehetne szervezni rá.
jujj, ebben szíves örömest benne lennék!
Megjegyzés küldése