Otthonoktatás

Hát ezért nem jövök mostanában. A hét elejétől Iringó magántanuló lett. Több oka is van ennek.
Megkaptuk a félévi értékelést és az az azt tükrözte amit én is éreztem, hogy nem tud lépést tartani a többiekkel, folyamatosan kudarcélménye van. Hiányzik neki nagyon a harmadik osztály amit soha sem járt, és az alapok is amit 1-2. osztályban nem kapott meg felelőtlen osztálytanítójától.
Ezen kívül a leckék, korrepetálás, francia tanulás, zeneiskola-úszás-néptánc foglalkozások minden idejét elvették. Teljesen ki volt merülve és én is.
És persze több utazást is tervezünk ebben a félévben amit nem lehetett volna igazolni. Több mint egy hónap hiányzás nem nagyon csúszik át.
Szóval megszületett a döntés, magántanuló lesz. De persze logisztikailag mégsem volt olyan egyértelmű a dolog, hiszen igaz, hogy én itthon vagyok Villővel, de ugyanakkor Iringóval is nekem kéne tanulnom. Márpedig a kettő együtt kizárja egymást.
És ekkor csoda történt. Felhívtuk egy régi, kedves ismerősünket aki osztálytanító volt az elmúlt évig a waldorfban, azzal a kéréssel, hogy nem-e tudna besegíteni nekünk. Ő talán még lelkesebb volt mint mi és elvállalta.
Együtt dolgoztuk ki a tanmenetet, az év végére elérendő célokat stb.
Két legyet ütöttünk egy csapásra. Mert hiszen fel lesz készítve a negyedikes tananyagból, waldorf módszerrel. Én pedig még most sem hiszem el teljesen, hogy mindez velünk történik...
Iringó eleinte kétkedve fogadta a döntésünket, de már egy hét után látom rajta, hogy jól döntöttünk. A tananyagot lényegesen kevesebb idő alatt át lehet adni hozzávéve a francia nyelvet is ami önmagában is elég nagy falat. Délutánra csak a különórák meg egy kevés házi marad amit örömmel csinál. A szobájából lett a tanterem ahol nagyon jó vele dolgozni. Én is élvezem, bár az én idő azóta percre ki van számolva.