2010. szeptember 18., szombat
A hitről
Magzatburkon belüli dialógus két embrió között. Az egyikük hívő a másikuk nem.
Az ateista (A): hogyan hihet valaki a szülés utáni élet létezésében?
A hívő (H) : Hát ez csak természetes. Kétségtelen, hogy létezik az élet a szülés után. Az ittlétünknek csak azért van értelme, hogy növekedjünk és felkészüljünk a szülés utáni életre.Itt kell megerősödnünk arra, ami ezután vár ránk.
A : Ennek semmi értelme.A szülés után nem létezik élet. Egyébként is milyen formát ölthet egy ilyen élet?
H : Ezt én sem tudhatom pontosan. De ami biztos az az, hogy több fény van mint itt.És talán majd tudunk enni a szánkkal,a futni lábainkkal....
A : Hagy abba ezeket a butaságokat. Futni? Az lehetetlen. És egy olyan száj ami eszik...nevetséges. És minek is? Hiszen itt a köldökzsinór, ami táplál minket.És az is evidens, hogy a köldökzsinórral nem juthatunk el sehová hiszen nagyon rövid.
H : Pedig ez biztosan lehetséges,és biztosan teljesen más lesz mikor majd hozzászokunk.
A : Soha, senki nem jött még vissza. Érted? A szüléssel vég az életnek.Ez ennyire egyszerű.És főként az élet, az semmivel sem több mint egy tátongó seb a sötétségben.
H : Igen, egyetértek azzal, hogy semmiféle képünk nincs a szülés utáni életről.De mindenképp találkozni fogunk az anyukánkkal. És ő majd gondot visel ránk.
A : Anyuka? Te hiszel benne? És mégis, ki ő?
H : Ő az aki körülölel minket. Benne és őáltala élünk. Nélküle nem létezhetnénk.
A : Hát ez a legjobb félreértés amit hallottam. Én sehol nem látom a legkisebb megnyilvánulását sem egy anyukának. Következésképpen nem is létezik.
H : Néha, mikor megjelenik egy jóleső lecsendesedés, hallhatjuk az énekét. Azt is érezhetjük, ahogy a mi kis világunkat simogatja. Én ezért vagyok biztos benne, hogy az igazi élet csak eztán elkezdődni.
Anne Bélanger (Journal de Michel Dogna 84.szám)
2010. május 3., hétfő
2010. március 23., kedd
2010. február 1., hétfő
Körülöttem több helyen családi tragédiák zajlanak, szebb vagy kevésbé szebb módon, nem lehetne okom panaszra. Néha szégyellem is magam emiatt, mert hiszen hol van az én problémám attól, ahol már meghalt a szerelem.
Mégis sokszor fáj a magány. Ilyenkor igénytelenebb vagyok, nincs kedvem sütni-főzni, hajlamosabb vagyok arra, hogy csak másnap rakjak rendet, képes vagyok minden nap farmerben és pulcsiban járni, mert úgysem látja senki.
Persze lehet, hogy csak a január van rám ilyen hatással, mert még mindig túl sokat van sötét és hideg is van, és egyébként ebben a hónapban nem történik soha semmi.
Hétköznapi mennyország
Régóta tartogattam már ezt a filmet, ma este sor került rá. Katartikus élmény volt. Esztétikailag lenyűgöző a búzaszálra tűzött kottalaptól kezdve, a mindent ellepő havon keresztül, a folyó sodrásáig. Témáját tekintve pedig anélkül mutatja meg a zene és a szeretet összefonódását, hogy az egy pillanatra is a giccsbe hajlana. Csodálatos művészetterápiának lehetünk tanúi, annak ahogyan a zene a lelkekig hatol.
2010. január 29., péntek
gyertek, gyertek.....
J. W. Goethe: A Zöld Kígyó és a Szép Liliom
Nagy-Kálózy Eszter az És Rómeó és Júlia után új darabban látható Debrecenben
Az 1795-ben írt Mese a Zöld Kígyóról és a Szép Liliomról képeiben Johann Wolfgang Goethe az ember belső fejlődését vizsgálja, attól az állapottól kezdődően, amikor még idegenül áll az érzékfelettivel szemben, addig a tudati fokig, amikor a szellemi világ úgy áthatja fizikai életét, hogy a kettő eggyé válik.
Bemutató: 2010. január 29. Könnyedszövésű fantázia-alakok formájában ezt az átváltozási folyamatot állítja elénk művében a német irodalom máig ható óriása.
A Csokonai Színház fiataloknak és idősebbeknek egyaránt szóló színpadi feldolgozása a kortárs tánc, a vetített mozgókép, a műhöz írt eredeti zene, a folyton átalakulóban lévő tér, a pontos fénydramaturgia, a varázsos jelmezek és a koncentrált színészi jelenlét segítségével teszi érzékileg átélhetővé és bejárhatóvá a belső utat. Az előadás egy önmagát meghaladni kívánó, a szabadságot kereső fiatal ember bolyongása a lélek útvesztőiben. Ily módon mutatkozik meg a tiszta ember vágyódása, hogy lelkének erőit egyesítve elérje a szabad életet. Az előző évad egyik legkülönlegesebb élményét nyújtó Liszt Ferenc: Krisztus-oratórium című előadás koreográfusa e munkával mutatkozik be rendezőként is a debreceni közönségnek.
Egy nap látta,
amint mozdulatlanul egy fára mered.
A madarak énekét hallgatta,
szeméből könnyek patakzottak...
A ZÖLD KÍGYÓ ÉS SZÉP LILIOM
Szereplők:
Nagy-Kálózy Eszter
Újhelyi Kinga
Mészáros Tibor
Tóth László
Vranyecz Artúr
Kiss Gergely Máté
Nagy László
Zeneszerző: Mezei Szilárd
Díszlettervező: Sárkány Sándor
Jelmeztervező: Földi Kinga
Dramaturg: Kozma András, Rideg Zsófia
Mozgókép-tervező és a rendező munkatársa: Mispál Attila
Koreográfus és rendező: Gemza Péter
2009. november 28., szombat
Boszorkányüldözés 2009 Magyarország
Nem tilos az otthonszülés, de a bábákat börtönbe zárnák
- Az Alternatal Alapítvány sajtóközleménye -
Feltehetően gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolnák meg G. Á.-t, aki eddig foglakozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt állt a bíróság előtt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság végzése szerint G. Á. és vádlott-társai ügyét a Fővárosi Bíróságra helyezik át. Habár a két bűncselekmény büntetési tétele azonos, az emberölés a nyilvánosság előtt súlyosabbnak minősül. G. Á. védői szerint a legújabb szakértői vélemény nem hozott olyan fordulatot az ügyben, ami indokolná az eltérő minősítést.
A bíróság döntése váratlan és érthetetlen. Nem tudunk olyan esetről, amikor kórházi szülész-nőgyógyászt vádoltak volna gondatlan emberöléssel.
A magyarországi otthonszülés G. Á. nevéhez fűződik. Otthon szülni nem tilos, sőt, egy nő az Alkotmány értelmében megválaszthatja, hol és hogyan kívánja világra hozni gyermekét, ez következik az önrendelkezéshez és az egészséghez való jogából. Az állam ugyanakkor nem teremt megfelelő körülményeket az otthonszüléshez: a bábák nem kapnak az államtól a munkájuk végzéséhez szükséges szakmakódot, ha részt vesznek egy otthonszülésnél, az illetékes hatóság megbüntetheti őket. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (SZNSZK) – a nemzetközi trendekkel szemben – veszélyesnek és kerülendőnek tartja az otthonszülést. Habár az állásfoglalások meghaladott, hamis, és nem evidenciákon alapuló szlogenekkel mennek szembe az otthonszülés Nyugat-Európa számos országában bevált és jogszabályokkal biztosított formája ellen (l. Lege Artis Medicina, 2002;12(3):172-80.), a hazai ügyészségek és bíróságok ezeket tekintik kiindulási alapnak az otthonszüléssel kapcsolatos ügyekben. A Kollégium állásfoglalásai tehát nem ártatlan papírtigrisek: a hatóságok ezekre alapozva, ezek alapján döntenek az otthonszülést kísérő bábák ügyében. Ennek szellemében jelentik föl lépten-nyomon az otthonszülésnél segédkező bábákat: ha van egy bábánál infúzió, az a baj, ha nincs, az a baj. A jogi és szakmai rendezetlenség miatt bármit tesznek, előbb-utóbb a vádlottak padján végezhetik. Ez nem jogállam, ez középkor.
Habár a nők túlnyomó többségét a kórház nyugtatja meg, van évi párszáz kismama, aki az otthonszülés mellett dönt. Az ő jogaikat tiporja sárba az egészségügyi kormányzat, mely évek óta nem rendezi megnyugtatóan az otthonszülés jogi szabályozását. A hatályos jogszabályaink semmilyen szinten nem tiltják az otthonszülést, ennek ellenére az otthonszülést választó nők, az otthon született gyerekek és az őket segítő szakemberek sorozatos nehézségeknek, diszkriminációnak, közigazgatási és büntetőjogi eljárásoknak vannak kitéve.
A jogalkotók közel húsz éve hitegetik a szülés háborítatlan módját felelősséggel választó édesanyákat és édesapákat az otthonszülésről szóló jogszabályok megalkotásával. Elsőként Mikola István, a Fidesz egészségügyi minisztere ígérte a kérdés rendezését, de sem ő, sem a 2002 óta kormányzó pártok nem léptek az ügyben. Horváth Ágnes egészségügyi minisztersége alatt megindult ugyan az egyeztetés, ám a vonatkozó törvénytervezet megalkotását a kompetens bábák helyett azon kórházi szülészekre bízták, akiknek nincs – hisz nem is lehet, ha sohasem vettek részt otthonszülésnél – tapasztalatuk otthonszülés terén. Ráadásul az otthonszülés kérdésében a minisztérium azt a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégiumot tekintette kompetensnek, amely hivatalosan is elismeri, hogy elítéli az otthonszülést.
Ebben a jogi, szakmai és politikai környezetben állnak a bíróság előtt G. Á. és társai. Szakértőként a bíróság kénytelen azon szülész-nőgyógyászok, vagy olyan, a szüléskísérés otthoni módjáról információval nem rendelkező egyéb szakértők nyilatkozatára hagyatkozni, akik gyakran még azt sem tudják, hogyan zajlik le egy beavatkozás-mentes szülés, és mi a felfogásbeli különbség a szülés megközelítését illetően a két szakma, a szülész-orvosi és bábai szakma között.
Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a műhibát elkövető orvosok nagy részét felmenti a bíróság, mert egyéb orvostársaik mellettük tanúskodnak, vagy a kórház megállapodik a kártérítésről. Az otthonszülést kísérő bábáknak nincs, mert nem lehet biztosításuk, kórházi háttér hiányában magukban állnak a bíróságon.
Miközben a Magyar Állam súlyos mulasztásban van, amikor nem rendezi az otthonszülés körülményeit, a bábák páratlan meghurcoltatására sehol Európában nem volt még példa. Ezzel ellehetetlenítik Magyarországon az otthonszülést, súlyosan sértve a nők azon jogát, hogy maguk rendelkezzenek arról: hol, hogyan, kivel hozzák világra gyermeküket.
2009. november 27.
Kérdéseivel hívja:
Dr. Bodrogi Beát
06 30 606 1655
Békés Bencét
06-20 3297711
